• 1
  • 2
  • 3

Sátoraljaújhely élõvilága

Újhely környékén rendkívül változatos élõlények serege él napjainkban is, amikor azt hisszük, ez már csak a múlt.
Az itt élõ növények, gombák és állatok megismerése a természetben és késõbb, annak közvetlen közelében élõ embereknek napi létszükséglete volt. Ekkor már bizonyára sok mindent tudtak az élõvilágról, de tudományos igényû lajstromozásukról csak az 1800-as évek elejérõl vannak információink. 1803-ban Kitaibel Pál, neves botanikus járta vidékünket: kõzeteket és növényeket sorolt fel a Vár-hegy és a Magas-hegy területérõl. Útjaira elkísérte a fiatal Frivaldszky Imre, aki gimnáziumi tanulmányait Újhelyben kezdte s akibõl a 19. század közepére a leghíresebb magyar rovarász lett. Balásházy János fõként mezõgazdasági kutatásokat végzett, Katona Mihály Dénes növény-nemesítéssel foglalkozott. Hazslinszky Frigyes 1864-ben és 1866-ban közölt néhány újhelyi növény-adatot.
Az állatvilágról a városunkban 1874. június 21-én megforduló Mocsáry Sándor írt jelentõs listát. Ebbõl kiderül, hogy a gimnázium akkori tanárai: Kaszás Ferenc és Zsufa Pál jelentõs rovargyûjteményt állítottak össze. A legjelentõsebb természetkutató ezek után kezdte meg újhelyi tevékenységét. Chyzer Kornél elsõsorban apró rákokkal és pókszabásúakkal foglakozott (e témakörökben volt európai szinten jegyzett szakember), de halakról, százlábúakról, ikerszelvényesekrõl, egyenesszárnyúakról, bogarakról, hártyásszárnyúakról és növényekrõl is jelentek meg dolgozatai. Munkásságát e témákban túlszárnyalni a mai napig sem sikerült. Azoknak a csoportoknak a feldolgozását, amelyekben volt jobb nála, mindig a megfelelõ szakemberre bízta, de saját írásaiból is kiderül, hogy sok híres specialista ellenõrizte meghatározásait. Ezért értékes a munkássága napjainkig. Két nagy rovarcsoport volt, amelynek feldolgozását másra hárította. A kétszárnyúak (szúnyogok, legyek) listáját Kowarz Ferdinánd, a bogarakét Biró Lajos készítette. Biró a köztudatban leginkább mint Új-Guinea néprajzkutatója ismert, pedig korának egyik legnagyobb bogár- és hártyásszárnyú-szakértõje volt. A fiatal tudóst Chyzer (Zemplén megye tisztiorvosa) alkalmazta fia házitanítójaként; elsõ állása tehát Sátoraljaújhelyhez kötötte. Együtt járták a környéket, bogarásztak, s Biró a gyûjteményt is feldolgozva 1883-ban közzé tette a megye bogárvilágáról szóló dolgozatát. Bevezetõjében csodálatosan gazdagnak írja le Újhely élõhelyeit is. 1905-ben, Chyzer utolsó, a növényvilágról írt munkájában sajnálkozva jegyzi meg, hogy környékünk azóta mennyivel szegényebb lett, milyen sok biotóp tûnt el.
Azóta is folyamatosan alakítjuk környezetünket, csökkentjük ezzel az eredeti élõvilág megmaradásának esélyeit. Az állatok és növények azonban még (többségükben) nem tûntek el innen, csak lappanganak. Várják, hogy lehetõségük legyen újra virágot hozni, szaporodni.
Az elmúlt néhány év során több fiatal kutatóval közösen, a Sátoraljaújhely lexikon címszavaira koncentrálva ellenõriztük elõdeink adatait. Meglepõ módon a legtöbb élõlény újra elõkerült környékünkrõl s csak néhány, speciális élõhelyet igénylõ tûnt el - valószínûleg - véglegesen. A kutatások Újhely közigazgatási határain belül sok új információt hoztak: 45 emlõs, 154 madár, 6 hüllõ, szinte minden hazai kétéltû (16 faj), mintegy 30 hal és több ezernyi gerinctelen állatfaj (fõleg rovar) vált ismertté. Védett növényeink nagy része is újra elõkerült, néhány újabb is rákerült a listára. Újhely területérõl 58 ilyen faj ismert jelenleg.
Az újhelyi hegyvidék a Ronyva és a Bodrog árterülete, a Long-erdõ az eddigi vizsgálatok után is sok, még feltáratlan természeti értéket tartogat. Reméljük, hogy az emberi természet-átalakítás nem lesz gyorsabb, nem tünteti el az élõ közösségeket úgy, hogy még csak nem is fedeztük fel õket. E kis bevezetõ írása közben bízom abban, hogy e sorozat fórumán keresztül, a meglévõ értékek felvillantásával, ismertebbé tételével segíthetek fennmaradásukban.

Hegyessy Gábor