• 1
  • 2
  • 3

A globális jelentõségû madárélõhelyek listája

2000. augusztusa elsõ két napját a Holland Kisemlõstani és -védelmi Társaság szabadságukat a Zempléni-hegység területén aktív kutatómunkával töltõ tagjaival töltöttem. Biológusok lévén újra és újra rácsodálkoztak e táj élõvilágának gazdagságára (holland vendégek). A célirányosan keresett fajok, szûkebb kutatási területük (pelék, denevérek, cickányok, stb.) mellett minden alkalommal megcsodálták a csapatokba gyülekezõ molnár és füstifecskéket, a mezei úton az autók elõtt átszaladó fogoly csibéket, a bokrok kiálló ágain zsákmányra lesõ tövisszúró gébicseket, a tarlóban zsákmányát fogyasztó egerészölyvet, parlagi sast, a fészkükben álldogáló fiatal gólyákat. Mindazt, ami Hollandiában, Nyugat-Európa nagyobb részén már hiányzik. Õk már értékelik azt a természeti változatosságot, gazdagságot, ami otthonaikban számukra végérvényesen elveszett. Nem törvényszerû, hogy mi és az utódaink ugyanezt az "utat járjuk végig". Mi még választhatunk! Erre kell, hogy ösztönözze döntéshozóinkat, vállalkozóinkat a szûken vett természeti környezetünk, a közigazgatási terület természeti értékekben való kiemelkedõ gazdagsága.
A fontos madárélõhelyek (IBA) kijelölése a világ madárvédõ szervezeteinek közös kísérlete arra, hogy közös alapelvek alapján meghatározzanak egy olyan ökológiai hálózatot, ami - ha megfelelõ védelemben részesül - biztosíthatja a Föld madárfajainak fennmaradását.
Sátoraljaújhely közigazgatási területének nagyobb része, a várostól északra elterülõ településhatár (Széphalom és Rudabányácska határa) és a délre esõ teljes határ a Long-erdõvel együtt világszerte veszélyeztetett madárfajok élõhelye, globális jelentõségû madárélõhely. Szerves részét képezik a Zempléni-hegységnek és a Bodrogot kísérõ ártérnek, amelyek nemzetközi jelentõségû madárélõhelyek. (Magyarországon jelenleg 43 fontos madárélõhely felel meg a nemzetközi IBA feltételrendszernek.) E mellett a településhatár regionálisan, Európában kedvezõtlen védelmi helyzetû madárfajok élõhelye. (Csak a Sátor-hegy csoport valamint a hegycsoport és a 37-es út közé esõ terület kivétel.)
A Magyarországon elõforduló 373 madárfajból Sátoraljaújhely közigazgatási határain belül eddig 153 madárfaj került megfigyelésre. A terület változatos élõhelyein elõforduló 153 fajból 114 fészkelt a területen, 26 táplálkozó, illetve kóborló, 13 pedig õszi-tavaszi átvonuló vagy téli vendég. A világszerte veszélyeztetett, Sátoraljaújhely közigazgatási határain belül elõforduló, jelenlétével a területnek nemzetközi jelentõséget biztosító (un. minõsítõ) madárfajok a fekete gólya, fehér gólya, kígyászölyv, békászósas, parlagi sas, bakcsó, kanalas gém, haris, daru. A hegyek, bokrosokkal tarkított hegylábi rétek területén az erdei és mezei madárfajok találják meg életfeltételeiket. A területet nemzetközivé minõsítõ fajok mellett jelentõs több tucat regionálisan kedvezõtlen védelmi helyzetû madárfaj, pl. fogoly, fürj, mezei pacsirta, macskabagoly, nyaktekercs, közép fakopáncs, szürke küllõ, füstifecske, fülemüle, örvös légykapó, kis légykapó, kék cinke, erdei pinty, csicsörke, kenderike állománya.
Jelenlétük és így a terület nemzetközi jelentõsége egyúttal jelenleg kihasználatlan gazdasági potenciál. Nemcsak Újhely, de az egész Zempléni-hegység, Bodrogköz területérõl nem tudok egyetlen madárvártáról (sokan magát a fogalmat sem ismerik), és csak az elmúlt években készültek el az elsõ tanösvények. Az ideérkezõk számára jelenleg gyakorlatilag csak az épített környezethez és a kulturális rendezvényekhez kapcsolódó programok vannak felkínálva.
Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások elõtt Magyarországnak is ki kell majd jelölnie a maga különlegesen védett területeit. A csatlakozási tárgyalások során hosszú távra meghatározó döntések születnek majd az ország egyes régióinak fejlesztését illetõen. Térségünk, földrajzi fekvésébõl adódóan, nem tartozik a Magyarország gazdasági fejlõdése szempontjából fontos, esetleg meghatározó fõ szállítási útvonalak, gazdasági erõvonalak közé. Ebbõl következõleg felesleges azzal áltatnunk magunkat, hogy elõbb-utóbb jön egy sok és alacsony képzettségû munkaerõt foglalkoztató nagyvállalat, multinacionális cég. Idõszerû lenne beismerni: térségünk és az itt élõk csak magukra számíthatnak. Célszerû lenne egy másik felismerés is: lenne, illetve van mire építeni egy helyi gazdasági modernizációt. Az elmúlt évtized és évtizedek perifériás helyzetének köszönhetõen természeti környezetünk érintetlenebb, mint sokan gondolják (az IBA kézzelfogható bizonyíték, pedig csak a madarakra koncentrál, egyéb állatfajokkal nem foglalkozik). A nagyvilágban pedig ezt már többen tudják, mint gondoljuk. Az Internet nem ismer határokat, lassan nyelvi akadályokat sem, a táj viszonylagos érintetlensége pedig önmagában is jó reklám.

Géczi István

 

LETÖLTHETŐ ZEMPLÉN BAKANCSLISTÁS NAPTÁR Kattints a letöltéshez.

Newsletter