• 1
  • 2
  • 3

A fehér gólya Magyarországon és a Zemplén térségében

Magyarország közismert és közkedvelt madarai a fehér gólyák. Az egyes párok költése a szemünk elõtt játszódik, de a gólyák életének, állományváltozásának, s ezzel összefüggésben élõhelyük alakulásának igazi megismerése csak egy nagyobb terület párjairól történõ folytonos adatgyûjtéssel lehetséges. Ezek az adatok az embert körülvevõ természeti környezet állapotának jelzésére is jól használhatóak. Érdemes tehát megnéznünk, hogy a magyar nép kedves madarának helyzete hogyan alakult Magyarországon és azon belül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Zempléni Csoportjának mûködési területén (a Zemplénben, valamint a Hernád és a Bodrog mentén).
Magyarország nagy kiterjedésû, alföldi legelõivel, folyóártéri rétjeivel, kaszálóival, mocsaraival ideális gólyaélõhely volt, s a nagy lecsapolások illetve a mezõgazdasági termelés intenzívvé válása ellenére még ma is jelentõs élettér. A fehér gólya helyzetének alakulását hazánkban 1941 óta kísérik figyelemmel. A Madártani Intézet, majd - 1974. évi alakulása óta - az MME által szervezett, a lakosság, az iskolák, a postások és az áramszolgáltatók bevonásával végzett felmérésekbõl tudjuk gólyáink számának változását. 1941-ben mintegy 15-16 000 pár költött a mai Magyarország határain belül. A fent említett élõhelyváltozások mellett a hagyományos fészkelõhelyek (oldaltfüstölõ kémények, zsúptetõk, kazlak, fák) megfogyatkozása, a telelõterületen történõ vegyszerezés és vadászat egyaránt hozzájárultak az 1974. évi mélypont kialakulásához. Ekkor alig több mint 4000 párra, azaz kevesebb mint egyharmadára zsugorodott hazánk gólya állománya! A faj elterjedési területének nagy részén csökkenõben volt, így az 1901 óta amúgy is védett madarat az utóbbi években fokozottan védetté kellett nyilvánítani. Eszmei értéke ma 100 000 Ft!
1999-ben több mint 6000 pár költött az országban (az összesítés folyamatban van). A lassú növekedés a gólyák fészekhelyváltásának (villanyoszlopra való áttelepülésének), az utóbbi két év - gólya szempontból - kedvezõ idõjárásának, illetve az aktív gólyavédelmi munkáknak köszönhetõ. Ilyen munkák a fészektartók kihelyezése a villanyoszlopos fészkek alá, a középfeszültségû távvezetékek oszlopainak szigetelése, a sérült madarak gyógyítása és visszavadítása, illetve mesterséges fészkek kihelyezése. A villanyoszlopok új veszélyt, az áramütést hozták magukkal. A vezetékeket is terhelõ, s azokat áthidaló fészkek gyakran üzemzavart is okoznak. Ezért mind a madarászok, mind az áramszolgáltató érdeke, hogy az oszlopos fészkek vezetékek felé emelt tartókra kerüljenek. A gólyavédelemben elismert szerepet játszik ezért minden területi áramszolgáltató, a Zemplénben és környékén az ÉMÁSZ RT.! Ma ugyanis a fészkek több mint háromnegyed része villanyoszlopon van! Köszönet eddigi munkájukért!
Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti felében 1994. óta folyik évenkénti gólyaszámlálás, az MME Zempléni Csoportjának szervezésében. Ezekbõl, illetve az ötévenkénti országos felmérések errõl a területrõl származó adataiból tudjuk, hogy a Zemplén térsége, különösen a Bodrogköz és a Hernád-völgy (ez a terület az ország területének csak 3,2%-a!), az ország gólyaállományának 5-6 %-át tartja el jelenleg. Az 1941-es gólyafelmérés alkalmával a Zemplén térségében kb. 800-900 pár élt. Az országos helyzethez hasonlóan a ´70-es évek elején következett be itt is a mélypont, kb. 250 párra való visszaeséssel. 1999-ben 358 költõ párt számoltunk, melyek 1071 fiókát neveltek!
A felmérések során a fészek pontos helyét, a kirepülés elõtt álló fiatalok számát, viselkedési és táplálkozási adatokat gyûjtünk. A számlálások fõ céljai az állományhelyzet változásának nyomonkövetése, a veszélyben lévõ fészkek felderítése (tartó nélküli fészek, leszakadáshoz közelálló fészek, leszakadt fészek, stb.), s a problémák megoldása. Ezeket a munkákat az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park engedélyével, illetve az ÉMÁSZ RT. segítségével lehet elvégezni. Fontos a sérült madarak összegyûjtése, ápolása, visszavadítása, melyet a Hortobágyon mûködõ madármentõ telep segítségével végez az MME Zempléni Csoportja.
Mivel a felmérés során sok fészekhez csak egyszer, vagy csak néhány alkalommal jutunk el, ezért a gólyabalesetekrõl sokszor csak kerülõkkel és késve szerzünk tudomást. Ezért ezúton is kérünk minden zempléni lakost, hogy értesítse az alábbi címet, ha sérült gólyát, vagy költés közben leesett fészket talál:
Serfõzõ József - 3564 Hernádnémeti
Dózsa Gy. út 80.
Tel.: 46-394-433


A fekete gólya a Zemplén térségében

A jól ismert közkedvelt fehér gólyával ellentétben, sokkal kevesebben ismerik erdei rokonát, a fekete gólyát (gólyák3). Míg a fehér gólya költése során kedveli az ember közelségét, addig a fekete gólya a nyugodt, zavartalan erdõk mélyén fészkel.
Méretét, felépítését tekintve hasonló a fehér gólyához, csak egy kicsit kisebb, karcsúbb nála; színezetében azonban lényegesen eltér. Tollazatában a kékesen-zöldesen csillogó fekete dominál, csak a hasa fehér.
Fészkelõhelyéül azokat az erdõségeket választja, ahol a közelben nedves réteket, mocsarakat, tiszta vizû patakokat talál. Nemcsak a hegyvidékeken, hanem a nagy kiterjedésû ártéri erdõkben is fészkel. Nálunk az erdõ legzavartalanabb részét választja, de vannak olyan országok, ahol a települések közelében is nevelheti fiókáit. Fészkét fõleg fára építi, de elterjedési területének déli peremén - ahol fában szegény a terület - sziklán, sziklaüregben is költhet. Hazánkban két sziklai fészkelése ismert, mindkettõ a Zemplénbõl. A fészke környékén költési idõben teljes háborítatlanságot igényel.
Táplálékában a hal játssza a legnagyobb szerepet (több halat fogyaszt, mint fehér rokona), de kétéltûeket, rovarokat is zsákmányol. Táplálkozni gyakran 10 km-re is eljár a fészkétõl. A Zemplénben költõ párok is kijárnak a Bodrog árterébe. Táplálkozásából adódóan a csapadékosabb évek kedvezõek a számára, ilyen volt az 1999-es esztendõ is, amikor az általunk ellenõrzött fészkekbõl 34 fióka repült ki.
Állománya töredéke a fehér gólyáénak. Magyarországon közel 200 költõ pár ismert. Térségünkben, 1999-ben 18 költõ párt ismertünk, többségét a Zempléni-hegységben, 2 párt a Bodrogközben. Ezen kistájak az országos állomány közel 10 %-ával kiemelkedõ jelentõségû fekete gólya élõhelyek.
A hazai gólyaállomány megõrzése - legyen az a fehér gólya vagy a fekete - egyben a természetes élõhelyek és az ember természeti környezetének megóvását is jelenti, hiszen ahol egy korábban a gólyák számára alkalmas élõhely eltûnik, ott komoly ökológiai változások mennek végbe, melyek az embert is érintik!

Serfõzõ József - Szegedi Zsolt


 

LETÖLTHETŐ ZEMPLÉN BAKANCSLISTÁS NAPTÁR Kattints a letöltéshez.

Newsletter