• 1
  • 2
  • 3

Bagolykeresőben

Hazai madárvilágunk egyik legérdekesebb csoportját a baglyok alkotják. Annak ellenére, hogy bárhol találkozhatunk velük, ritkán kerülnek annak a szeme elé, aki nem tudatosan keresi az alkalmat. Induljunk el! Vegyük sorra az élõhelyeket és nézzük, milyen baglyokkal találkozhatunk képzeletbeli kirándulásunk során.
Lakóhelyünkrõl indulunk el, ahol egyik leggyakoribb baglyunkkal, az erdei fülesbagollyal (erdei fülesbagoly) találkozhatunk. Telente a városok és falvak lucfenyõin, ritkábban a fûzek ágai között ülnek kisebb-nagyobb csoportokban. Ahogy közelít a tavasz, egyre gyûlik a fák alatt a sok-sok bagolyköpet, amely a számukra emészthetetlen szõrökbõl, az egerek és pockok csontjaiból áll. Nehéz a mozdulatlan baglyokat észrevenni, ám februári estéken az egytagú “hu” hangjuk elárulhatja tartózkodóhelyüket. Nemritkán lakott területen belül is talál elhagyott dolmányos varjú és szarka fészket, melyben már március elején elkezdi a költést. Igazi élõhelye azonban a síkvidék, ahol fasorokban keres alkalmas fészket. Április végétõl a fészek környékén hangosak az éjjelek. Örökké éhes fiókái (fészekbõl kipottyant fióka) szomorú sipítozással jelzik szüleiknek, hogy éppen hol tartózkodnak.
A macskabagoly is élhet lakott területen. A költési idõn kívül többnyire magányos. Ha itt költ, akkor nagyobb épületek kéményiben keres alkalmas helyet. Gyakran nappal is ott ül, így itt a legkönnyebb megpillantani. Igazi életterei az összefüggõ öreg erdõségek, ahol fák odvaiban és hasadékaiban költ. Szinte minden este megszólal rendkívül változatos hangján. Nevét hangja alapján kapta. Ez a faj már madarakat is zsákmányol a rágcsálókon kívül. Lakott területeken fõként verebeket és egereket fogyaszt. Hazai állományát vizsgálva ez is gyakorinak mondható.
Az elõzõ bagolyfajokkal szemben jóval ritkább a tornyok, padlások lakója, a gyöngybagoly (gyöngybagoly). Sziszegõ hangját is ilyen helyekrõl van esélyünk meghallani. Fõleg pockokra vadászik, ám köpeteibõl a cickányok csontjai is gyakran elõkerülnek. Nevét szép tollazatáról kapta. Melle gyakran hófehér. A hát vörhenyes árnyalatú hamuszürke, s mintha sûrûn gyöngyös volna, rajta nagyon szép apró fekete és fehér pettyecskék vannak. Ha sok a rágcsáló, kétszer is költ egy évben.
Lassan magunk mögött hagyjuk a lakott területet, ám még mindig találkozhatunk egy olyan bagolyfajjal, amely az ember közelében találja meg a létfeltételeit. Õ egy kisebb termetû madár, hangja miatt kaphatta valaha a kuvik nevet. A fészkelõ üregekben bõvelkedõ facsoportok hiányában elhagyott tanyák épületeiben talál megfelelõ fészkelõ helyet. Számuk az utóbbi évtizedekben nagyon megfogyatkozott, így napjainkban mesterséges fészekodúk kihelyezésével próbáljuk fennmaradásukat elõsegíteni. A kifejezetten éjszakai bagolyfajokkal összehasonlítva a kuvik viszonylag sokat röpköd nappal is. Ilyenkor szörnyû rémületet okoz a verebek körében. Sok rovart és gilisztát fogyaszt, ám rágcsáló és veréb is gyakran kerül az étlapjára.
A zsombékos kaszálóréteken a földön fészkel egy újabb bagolyfaj, a réti fülesbagoly. Az egyedüli fészeképítõ bagolyfaj, igaz csak pár szál növényi anyag található a tojásai alatt. Májusban, mikor már kevésnek bizonyul az éjszakai etetés, nappal is kénytelen fiókái számára vadászni.
No de induljunk most már a hegyek felé. Szõlõk és gyümölcsösök találhatók a hegyek lábainál, amelyeknek szintén van egy jellegzetes bagolyfaja, a kis termetû füleskuvik. Áprilisban érkezik és ekkortól hallható enyhe éjjeleken füttyöngetõ hangja. Odvas gyümölcsfák lakója, ám szívesen elfoglalja a számára készült 5 cm-es lyukkal ellátott deszkaodút is. Õ a kuviktól is kisebb. Fõleg rovarokat fogyaszt, ezért is kénytelen õsszel elvonulni. Sehol sem gyakori, tõlünk északabbra pedig már nem is költ. Nappal sûrû bokrok rejtekén tartózkodik, ám aki ismeri a hangját – melyet könnyû utánozni -, annak kitartóan válaszol. Így a legkönnyebb megbizonyosodni jelenlétérõl.
Végül beértünk a Zemplén erdeibe, ahol egy kevésbé ismert, nagytermetû bagolyfaj, az uráli bagoly él. Hazánkban nem is igen találkozhatunk más hegységben vele, hiszen innen nyugatra már nem él. Õ már a kisebb baglyokat is elfogja, de ha sok az egér velük is beéri. Egerészölyvek és héják fészkeiben költ, ám ha talál olyan nagy odút, hasadékot ahol fiókáit nevelheti, azt választja. Ezt az igényét felismerve sok nagyméretû odút helyeztünk már ki a hegység területén, melyet a legtöbb esetben el is foglalt. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az uráli bagoly bátran szembeszáll az emberrel, természetesen csak akkor, ha fiókáit veszélyben érzi. Lehetõleg hátrálva hagyjuk el az ilyen fészkelõ helyet. Nappal is aktív, így nagy esélyünk van ezt a szép nagy baglyot megpillantani.
Még tõle is van egy nagyobb, a sziklafalakon költõ uhu (uhu3). Hazánkban már csak mindössze 15 pár él. A legnagyobb védettséget ez a faj kapta. A sok rá leselkedõ veszély közül a középfeszültségû oszlopok okozzák a legnagyobb problémát. Éjjelente elõszeretettel használja ezeket leshelyéül, mikor patkányokra, hörcsögökre és sünökre vadászik. Róka nagyságig mindent elfoghat. A Zempléni hegységen kívül csak egy-két helyen ismerünk fészkelõ párokat. Kéttagú hangjáról kapta a nevét, mivel tavaszi alkonyokon kéttagú huhogást hallat, melyet akár 1 km-rõl is meghallhatunk.
Nem lenne teljes a lista, ha az északi bagolyfajok közül nem említenénk a gatyáskuvikot, melyet 1997-ben találtunk meg a Zempléni hegység déli részében. Magyarország jelenlegi területén ekkor sikerült elõször fészkelõ párokat találnunk. Ez a kicsiny termetû bagoly szép világos színezetû, ám fiókái teljesen sötétbarnák. Abban az évben igen sok erdei egér volt megfigyelhetõ, táplálékát szinte kizárólag ez alkotta. Õ a fekete harkály odúját használta költésre. Télvégi éjjeleken már más években is halhattuk a kóborló példányok hangját. Barangolásunkat befejezve megállapíthatjuk, hogy minden élõhelyet benépesítenek a baglyok. Hagyjuk meg nekik ezt a szokásukat, sõt segítsük megtelepedésüket (urali odú3).

Petrovics Zoltán


 

LETÖLTHETŐ ZEMPLÉN BAKANCSLISTÁS NAPTÁR Kattints a letöltéshez.

Newsletter